2017. május 26.
Fülöp
napja van
Híres szülöttek

Gróf Festetics György

1754. december 31. Ság - 1819. április 02. Keszthely

Tolnai gróf Festetics György (Ság, 1755. január 1. - Keszthely, 1819. április 2.) a keszthelyi Georgikon alapítója, gróf Festetics Pál kamarai alelnök és Bossányi Júlia grófnő fia, gróf Festetics László apja, gróf Széchényi Ferenc sógora.

Élete

16 éves korában a bécsi Theresianumban tanult, ahol architektúrai rajzkísérleteivel tűnt ki; ezért az ottani szépművészetek akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta. 21 évesen az udvari kamaránál kezdte hivatali pályáját, azonban 1778-ban katonának állt a Nádasdy-huszárezredben. 1786-ban a magyar nemesi testőrséghez került Bécsbe, ahol megismerkedett a francia felvilágosodás eszméivel.

18 évig szolgált a hadseregben. 1790. július 12-én mint a Graeven huszárezred alezredese, néhány tiszttársával folyamodványt nyújtott be az országgyűléshez, melyben kérte, hogy a magyar ezredeket teljesen magyar lábra állítsák. Ezzel a lépéssel Bécsben nagy neheztelést vont magára. 1791 májusában kilépett a hadi szolgálatból és keszthelyi magányába vonult, ahol a még nagyatyja által tervbe vett családi majorátus megállapításán, gazdasága rendbe hozásán munkálkodott.

1799-1801 között új épületszárnyat építtetett a kastélyhoz, itt található a Helikon Könyvtár, Magyarország legnagyobb és egyetlen épen maradt magánkönyvtára több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetével és eredeti berendezésével. Neoklasszicista stílusú bútorzata iparművészeti alkotás. A gyűjteményben található többek között 1808-ban készült földgömb és hársfából készült csillár.
Searchtool right.svg Bővebben: Festetics-kastély (Keszthely)

Festetics György magatartása nemzeti irányba fordul, ő is a Habsburg-ellenes, nemzeti táborhoz húz. 1791 májusában kilép a hadseregből, hogy visszatérhessen a hazájába. Visszavonul Keszthelyre, s ettől kezdve szinte állandóan itt él. Festetics nagysága abban áll, hogy elhagyva az udvar kegyeit hajszoló, arisztokraták útját, kiáll az anyanyelvű irodalom mellett és mindent megtesz az ország gazdasági műveltségének emelésére.

A hazai gazdálkodás fejlesztésére 1797-ben Keszthelyen gazdasági iskolát (Georgikont) alapított, amelyet József nádor 1801. augusztus 23-án szántással szentelt fel. Ugyanabban az évben a keszthelyi kis gimnáziumot öt osztályúvá emeltette és abban nemes ifjak számára convictust alapított (amelyet 1808-ban Sopronba helyezett át).

1802-ben negyvenezer forint tőkét ajánlott föl, hogy annak kamatából három magyar nemes ifjú a bécsi mérnöki kar iskolájában a hadi tudományokat tanulhassa. 1809-ben a francia háborúkor száz, utóbb ötszáz huszárt állított saját költségén a hadsereghez; Zala vármegyénél pedig 100 000 forintot tett le a szegényebb nemesek hadba állására. 1817-től kezdve évenként a király neve napján nemzeti ünnepet rendezett, ahol a jelesebb magyar írókat emlékfa-ültetéssel és tiszteletdíjakkal örvendeztette meg. A hazai tudományos életnek is egyik fő pártolója és előmozdítója volt. A göttingai tudós társaságnak levelező tagja volt.

Házassága

Felesége jakabházi Sallér Judit (1765. szeptember 24.-1829. március 28.) volt, akitől egy fiú- és három leánygyermeke született:

László (Ság, 1785. június 15. - Bécs, 1846. május 12.)
Szidónia (*1787), gróf Almásy Illés felesége
Julianna (1790. november 7. - Bécs, 1816. november 18.), gróf Zichy Károly (Bécs, 1778. június 20. - Buda, 1834. december 15.) felesége
Viktória (*1791)